Dead Rising 4: amikor a karácsonyi albumra zombik is kerülnek

Amikor a Dead Rising 4-et elindítja az ember, elsőre úgy tűnik, mintha csak egy újabb zombis hentelés jönne – aztán megszólal a zene, és hirtelen egy karácsonyi lemez és egy horrorfilm egymásra csúsztatott sávjait hallgatja. Willamette plázája nemcsak vérben, hanem ünnepi dalokban is úszik.

A játék zenéjéért Oleksa Lozowchuk felel, aki nem aprózta el a dolgot: interjúk szerint a csapat nagyjából 12 órányi zenét írt a Dead Rising 4-hez, a hivatalosan kiadott soundtrack pedig 4,5 óra körül mozog. Ebben van minden a feszült, atonális horror-zenétől a big bandes karácsonyi számokon át az Americana-country rádióslágerekig. A komponista saját szavaival úgy foglalja össze a lemezt, mint „atonális zombis akció találkozása a középnyugati klasszikus karácsonnyal” – és ennél pontosabban nehéz lenne leírni, mire készülünk.

A belépő kapu az egészhez a „Coldest Time of Year”, a főtéma, ami tulajdonképpen egy szétcsavart „O Christmas Tree”. Vonószenekar, melankolikus női ének (Melissa Kaplan), lassan építkező, ünnepi, mégis baljós hangulat – ez szól a nyitó animáció alatt, és ez lett a játék egyik fő előzetesének zenéje is. Lozowchuk konkrétan úgy írta meg, hogy rögtön az elején érzelmi hidat teremtsen a játékos, a karácsony és Willamette között, aztán erre a témára fűzte fel a horrorosabb, feszültebb tételeket is.

A karácsonyi dalok frontján a Dead Rising 4 úgy viselkedik, mintha Capcoméknál valaki félrekeverte volna a tracklistet egy Rat Pack-válogatással. Ott van például az „Oh Willamette”, ami egy aranykorszakbeli crooner-számként szólal meg: Douglas Roegiers énekli, mögötte fúvósok, big band, minden, ami egy füstös klubban jól állna – itt meg közben egy bevásárlóközpont közepén verjük péppé a zombikat. Ugyanebbe a vonalba tartozik a „Looking for Santa Claus”, a „Jumping Joe the Jackal”, vagy a jazzes feldolgozások: „We Wish You a Merry Christmas”, „Jingle Jazz”, „Deck These Halls”, „Up on the Housetop”, „O Tannenbaum”, „12 Days of Christmas” – mind saját felvételek, big banddel, Braxton Cook kvartettjével, külön erre az OST-re újrahangszerelve.

A zenék egy része ráadásul nem „csak úgy” szól, hanem a játék világába épített rádióállomásokon keresztül érkezik. Willamette-ben két fő adó fut: egy klasszikus karácsonyi rádió (LUB1060 AM / Classic Christmas) és egy country-station (KWL/WLD530 AM), amelyek kb. 40 ünnepi dalt és több mint százötven kamu reklámot, PSA-t, betelefonálást sugároznak – mind a hálaadás estéje és a Black Friday hajnala közötti időszak sztorijába ágyazva. Ha az ember beül egy SUV-ba, és átkapcsolgatja a rádiókat, az élmény elég pontosan az, amit a komponista is kiemel: zombik közt hajtasz át, miközben Louis Armstrong-, Patsy Cline- vagy Johnny Cash-szerű dalok, illetve túlédesített karácsonyi jazz szól a háttérben.

A másik zseniális húzás a pláza-muzak. A Dead Rising-sorozat már az első résznél ráállt erre a kicsit hátborzongató liftzene-vonalra, itt viszont új szintre emelték: a klasszikus karácsonyi dalokból készült „bevásárlóközpontos” verziók szólnak a folyosókon, szintetizátoros szólókkal, túltolt húros aláfestéssel, pont úgy, ahogy bármelyik valós mallban elképzelnénk. Csak itt néha szó szerint egy véres csúszásban ér véget a plázatúra. Még a pause-menü sem ússza meg: ott is külön karácsonyi playlist emlékeztet rá, hogy mindez hivatalosan „ünnepi szezon”.

Ha Zenedoboz-fejjel nézzük, a Dead Rising 4 simán elmegy alternatív karácsonyi albumnak is. A digitális kiadás 2016. december 2-án jelent meg a Sumthing Else Music Works gondozásában, és előtte külön akcióként 12 karácsonyi tracket ingyenesen is letölthetővé tettek – gyakorlatilag mini-válogatásként a zombis ünnepi hangulathoz. Azóta az egész fenn van a nagy stream platformokon is, szóval ha valaki idén valami mást tenne be háttérnek a „Last Christmas” helyett, simán berakhatja a „Coldest Time of Year” + „Oh Willamette” + „Jingle Jazz” triót, és úgy csinálhat bejglit, mintha bármelyik pillanatban kitörhetne a Willamette-i járvány a konyhában.

A Dead Rising 4 zenéje azért működik ennyire jól, mert nem választani akar horror és karácsony között, hanem egyszerre tolja az arcunkba mindkettőt. Az egyik pillanatban atonális feszültségkórus szól, a következőben táncolható, swinges „Jingle Bells”-parafrázis – és a kettő közötti kontraszt pont annyira fura, mint maga az ünnep, amikor a kirakatokban mosolygó Télapó mellett mindenki teljesen kikészült. Ha van játékzene, ami tökéletesen leírja a „túlélni a karácsonyt” életérzést, az nagyon közel úgy hangzana, mint a Dead Rising 4 soundtrackje.

 

Források

• Q&A Oleksa Lozowchukkal – Holiday Cheer & Fear a Dead Rising 4 zenéjében

• Dead Rising 4 Original Soundtrack – hivatalos kiadási infók, tracklista

• Dead Rising 4 OST részletes kredit- és daljegyzék (VGMdb)

• Lozowchuk hivatalos oldala – „atonal zombie action meets Classic Christmas in the Midwest” idézet

• Music Respawn! – beszélgetés Oleksa Lozowchukkal a Willamette hangulatáról és a két rádióállomásról