Az Undertale soundtrackjében az a csodálatos, hogy elsőre nem akar nagynak látszani. Chiptune-os hangok, rövid témák, játékos dallamok, minden kicsi és furcsa. Aztán ahogy haladsz előre, rájössz, hogy Toby Fox valójában érzelmi csapdákat rakott le dallamok formájában.
Az Undertale inkább olyan, mint egy régi kazetta vagy gyerekkori játék, amit előveszel a fiókból, aztán kiderül, hogy sokkal többet jelentett, mint hitted. Ha nagyon keresünk filmes kapaszkodót, akkor a Toy Story érzése jut eszembe: kívülről játékos, belül viszont ott van az elmúlás, a kötődés és az a gyanús por a szemedben.
A zene egyik legnagyobb trükkje a visszatérő motívumok használata. Egy dallam először vicces, később ismerős, aztán egyszer csak fáj. Ez nem véletlen. Az Undertale úgy építi fel a zenéjét, mint a kapcsolatait: újra és újra találkozol valamivel, és minden alkalommal kicsit mást jelent.
Persze ott van a Megalovania is, amit már azok is ismernek, akik életükben nem játszottak Undertale-lel. De nagy hiba lenne az egész soundtracket erre az egy mémmé nőtt darabra szűkíteni. A Home, a Fallen Down, a His Theme vagy a Hopes and Dreams mind másképp dolgoznak. Van, amelyik megnyugtat, van, amelyik felhúz, és van, amelyik csak csendben odaszúr.
Nekem az Undertale zenéje azért erős, mert őszintén meri vállalni, hogy egyszerre lehet vicces és megható. Nem választja szét a bohóckodást és az érzelmet. Ugyanabban a világban fér el egy teljesen abszurd csontvázpoén és egy olyan dallam, amitől hirtelen nem akarsz senkit bántani.
Ez a soundtrack külön hallgatva is működik, de igazából akkor érthető meg teljesen, ha tudod, milyen döntések, karakterek és pillanatok vannak mögötte. Az Undertale-nél a zene nem csak jelenetekhez tartozik, hanem lelkiismerethez is. Ez elég ritka.
Pénteki Zenedobozba azért jó, mert remek ellenpont a nagyzenekari és rockos címek mellé. Itt nem a hangerő visz el, hanem az ötlet, a dallam és az a pofátlanul őszinte szív, amitől ez az egész sokkal nagyobbnak érződik, mint amekkora technikailag.
MIÉRT AJÁNLOM PÉNTEKI ZENEDOBOZBA?
Mert az Undertale soundtrackje megmutatja, hogy nem kell több száz fős zenekar ahhoz, hogy egy játékzene maradandó legyen. Elég egy jó motívum, jó helyen, jó érzékkel.
Pénteki Zenedoboz skála: 9,3 / 10
- Dallamtapadás 10/10: Kevés játékzenében van ennyi azonnal felismerhető, újra és újra visszatérő motívum.
- Hangulat 9/10: Egyszerre vicces, megható, furcsa és nagyon emberi.
- Playlist-faktor 9/10: Külön is remek, de a legnagyobbat akkor üt, ha ismered a történetet.
FORRÁSOK
- Undertale Soundtrack Steam oldal https://store.steampowered.com/app/391570/UNDERTALE_Soundtrack/
- Undertale Soundtrack Bandcamp https://tobyfox.bandcamp.com/album/undertale-soundtrack
- Undertale Steam oldal https://store.steampowered.com/app/391540/Undertale/
- Undertale Soundtrack Spotify https://open.spotify.com/album/2M2Ae2SvZe3fmzUtlVOV5Z
Te mit gondolsz erről? Oszd meg velünk.
Hozzászólások
Hozzászóláshoz vagy kommenteléshez jelentkezz be, vagy ha még nem vagy tagunk, regisztrálj.
Hírek
Ori zenéje olyan, mintha a természet egyszerre tudna suttogni, sírni és hőst faragni belőled.
A Hi-Fi Rush nem csak ritmusra verekedtet, hanem úgy csinál rockkoncertet a képernyőből, hogy közben ...