Az Enshrouded elsőre úgy néz ki, mintha valaki összeragasztotta volna a bázisépítést a könnyebben emészthető akció-RPG-vel, aztán ráöntött volna egy sűrű, mérgező ködöt. Ez a Shroud: a térkép legszaftosabb része, ami egyszerre csábít és büntet. A jó loot ott van, a rossz ötletek is.
A rutin hamar beáll: nappal gyűjtesz, barkácsolsz, húzod fel a kis erődödet, éjjel meg vagy bemész a ködbe, vagy úgy teszel, mint aki nagyon elfoglalt otthon. A játék erősen épít arra, hogy a bázisod ne csak 'tároló' legyen, hanem tényleg egy saját kis központ, ahova visszacsorog a világ. NPC-ket is be lehet költöztetni, akik új recepteket és feladatokat nyitnak meg.
Ami igazán megkülönbözteti a mezőnytől, az a voxel alapú terepalakítás: itt nem csak falat raksz, hanem a földet is formálod. Alagút, terasz, lépcső, várárok, amit akarsz. Ez az a pont, ahol az ember elhatározza, hogy 'csak egy órát építek', aztán valahogy ránéz az órára, és már teljesen más napszak van.
Kooperatívban különösen jól áll neki a dolog, mert az akció nem annyira büntető, hogy szétszedje a csapatot, viszont elég feszes ahhoz, hogy figyelni kelljen. A bossoknál és a Shroud zónákban szépen kijön, ki a 'menjünk már be' és ki a 'előbb csináljunk még két ládát' típus.
Kontekstkocka: a játék early accessben indult, és a fejlesztők a teljes, 1.0-s rajtot 2026 őszére célozzák.
Fun rész a végére: az Enshroudedben a legveszélyesebb szörny sokszor nem a ködben lakik, hanem a saját építési ambíciód. Egy pillanat, és már katedrálist húzol fel, miközben csak egy új ágyat akartál.
FORRÁSOK
Marci
Te mit gondolsz erről? Oszd meg velünk.
Hozzászólások
Hozzászóláshoz vagy kommenteléshez jelentkezz be, vagy ha még nem vagy tagunk, regisztrálj.
Hírek
A No Man’s Sky már rég nem az a játék, amiről 2016-ban vitatkoztunk, hanem egy végtelen űrutazás, ah ...
A Super Mario Bros. 3 egyik legjobb sivatagi pályáján nem a talaj volt a baj, hanem az ég.
